Lingel bútorgyár kezdete

Az 1929-ben kiadott képeslap hátoldalára nyomtatott szöveg: „Túloldali képen látható az a bolthelyiség, amelyben id. Lingel Károly úr a mai 450 alkalmazottal dolgozó Lingel Károly és Fiai Első Magyar Faáru- és Butorgyárat 1864-ben megalapította. Ezen 'Zöld almához' címzett ház abban az időben a Nagymező-utcában állott.”

A Lingel-féle gyár volt Magyarországon a bútoripar első igazi gyára.  1867-re odáig fejlődött a kis cég, hogy Ferenc József koronázására  elkészítette a Mátyás-templom koronázási kellékeit. A kiegyezés utáni időszak nagy építkezéseihez is sikerrel kapcsolódott, részt vett a Budavári Palota, a Népszínház (Nemzeti Színház), a Gellért Szálló, a Rózsák terén lévő Szent Erzsébet-templom berendezésében. A Nagymező utca után 1872-ben a Rózsa utcába költözött. A gépesitett bútorgyártás 1880-ban kezdődött. A cég hivatalos neve: Első Magyar Gőz-vájó Esztergályos és Bútorgyár. Részt vettek az 1885-ös Országos Kiállításon, ahol a cég aranyérmet nyert. Erre az időszakra a koronát a Millenniumi Kiállítás tette fel, ahol egy ebédlőt állítottak ki.  Ekkor épült fel a Pillangó utcai gyártelep, melyet már villamos meghajtású gépek működtettek. 1909-es árukatalógusából kiderült, hogy a Rózsa utcai  telephelyen 120 teljesen berendezett mintaszoba könnyítette meg a kínálat bemutatását. Az első, még favázas magyar vitorlázórepülőket is a Lingel gyártotta (Zögling típusút) a  MOVE részére. A Lingel az államosítás után BUBIV-ként működött, majd szűnt meg. 1997-ben a Lingel-leszármazottak új céget alapítottak ezen a néven.